Fogger v3

Rögtön az elején: kezdőknek kifejezetten nem ajánlott, a nehézkes beüzemelés miatt!

Miután ezen túlléptünk, és felkészültünk rá, hogy ez nem a kibontom-megtöltöm-szívom kategóriájú kazán, ismerkedjünk meg vele. Ez a verzió valamelyest távolabb áll az eredeti testvérétől, mint az első verzió, de a Taifun GT kínai másolata szeretne lenni. A végére ki fog derülni sikerül-e, vagy sem.

Papírdobozban érkezik, kiegészítőkkel. Kis csavarhúzó, o gyűrűk ( ezekre szükség is lesz… ), megtekert fémszövet, ellenálláshuzal, pótcsavar. Maga a készülék teljesen beüzemelt állapotban található meg a dobozban. Tekeréssel, üvegszál köré tekert fémszövetcsővel. Kipróbáltam milyen a gyári tekerés, így a dobozból kivéve azonnal beüzemeltem. Ti ne tegyétek. Már csak azért sem, mert ha jártok kínai étterembe, láthatjátok hogy milyen állapotok uralkodnak ott. Ne legyen illúziója senkinek, ez is olyan volt… Ízre mindenképp. 🙂

Ha ezen túlvagyunk, és a szétmállott tömítőgyűrűt pótoltuk a mellé adott készletből, vizsgáljuk meg közelebbről, haladjunk fentről lefelé.

Rögtön szembetűnik, hogy a drip lötyög, mint tehénen a gatya. Ahogy néztem nem a drip hibája, a fémpalást átmérője nagyobb valamelyest, mint amit megszoktunk. A palást kidolgozásával az előbbi hibán kívül nincs semmi probléma. Az előző verzió fixen össze volt dolgozva a plexivel, itt ez külön lecsavarható a menetes levegőoszlopról. A fémpalást alatt találhatjuk a felső zárórészt. Nem menettel, hanem o gyűrűvel kapcsolódik a palásthoz. Található rajta egy töltőcsavar, ezen keresztül egyszerű az utántöltés, ha nálunk van a csavar, és megfelelő tűs töltőflaska, vagy fecskendő. A palástot tekintve még mindig nem tudom eldönteni, hogy  üveg-e, vagy polikarbonát… Szerintem üveg, de több helyen olvastam, hogy nem derül ki számukra egyértelműen. Falvastagságra mindenesetre csinos darab! Középen a levegőcső, mely egy kúpos hengerrel végződik, és csatlakozik a kazántérhez.

Jöjjön a fekete leves!

A kazántéren látszik, hogy tudják a kínaiak hol, és hogyan kell spórolni. A palást nem mozgatható, mint a Taifunnál, így ha valakit a Jóisten kicsit méretesebb tenyérrel áldott meg, küzdeni fog a beüzemeléssel… A fix kazánpalást másik velejárója, hogy “mi majd tudjuk milyen pozícióban jó neked szövetcső” elv mentén haladtak a kicsi sárgák. A beüzemelés kálváriáját majd a későbbiekben írom le, haladjunk tovább lefelé.

A tankpalást az alsó részre is O gyűrűvel csatlakozik. Az alsó részre szánták a roppant extrának és exkluzívnak szánt állítható levegőzést, ez is megér egy misét, szintén kicsivel később…

Beüzemelés

Induljunk az alsó résztől. Miután mindent kiáztattunk/kifőztünk, szépen törölgessünk át mindent. Ha ez megvan, jöhet az építkezés! Alsó levegőállító rész, amit a szereléshez az 510-es csatlakozójánál fogva vagy tekerjünk bele egy készülékbe, vagy használjunk valamit a kitámasztásához, mert nem lesz egyszerű 1 kézzel tartani, a másikkal meg tartani a tekerést, igazítani a csavarhúzóval. Tekerés: mint fentebb írtam a gyári a kukában landolt. Próbálkoztam én is sokfajta tekeréssel, első körben a gyárihoz leginkább hasonlatossal. 2mm üvegszálra oxidált fémszövet tekerés, arra kanthal, csavarok alá beügyeskedés ( mivel a palást nem nyomható le a szerelés idejére, mint a Taifun esetében, így elég küzdelmes ), levegőcső rátekerés, palást, záróelem, feltöltés likviddel, fémpalást, drip, pihentetés, szívás. Szó szerint. Szívás. Szörcsögés, égett íz. Égett műanyag íz, égett csirketoll íz ( mondom, hogy a franc tudja mit raknak bele a kínaiak! 🙂 ).  Mondjuk utóbbiak csak a pucolás előtti esetben. Ezt eljátszottam körülbelül 4-5-ször, amikor már majdnem feladtam…

Végső elkeseredésemben fogtam a sokadszor tekert fémszövetet, és kivágtam a francba. Vissza a gyökerekhez. Üvegszál lesz benne, vagy a Fogger lesz a kukában!

2*2mm üvegszál. Semmit nem bízok már a véletlenre, az üvegszálat is kiégetem gázláng felett. A tekerés egy nem extrém 1.5 ohmos, amit nem egyszerűen, de beapplikáltam a helyére. A tekerés közepét alulról kicsit érdemes megtolni, elkerülendő a szörcsögést. Próbáltam az alsó szálat benthagyni a kazántérben, végül a felső benthagyása vált be. Az alsó szálat kivezettem a paláston kívülre, a felsőt pedig visszavágtam, kb. 4-5mm túlnyúlással a paláston. Ezt visszafordítottam a paláston belülre, és leigazgattam az aljára. Így az esetlegesen bejutó likvidet is összeszedi, mielőtt a levegőcsőig eljutna. Mivel a levegőcső nem állítható, és nem is emelkedik sajnos ki a kazán alsó síkjából…

Ha ezzel megvagyunk, visszaügyeskedjük az O gyűrűt. Ha javasolni lehet, csináljuk úgy, mint az autógumisok: az egyik oldalon megfogjuk, és szépen körbevezetjük egy csavarhúzó segítségével. Leírni egyszerűbb, mint véghezvinni. 😉 Ezután lezárjuk a palástot ( előtte egy csepp lötyi a tekerésre ), és a kilógó üvegszálat a palást tövénél elcsípjük. Előtte lehet borzolni, kinek milyen a kedve. Én 70/30 VG/PG levessel hajtom meg, így nem erőltettem a borzolgatást. Ezután jöhet a palást.

Miután a felső záróelem is a helyére került, a csavart kitekerjük, és feltöltjük a tankot. Vezérszavunk legyen: LÉG-RU-GÓ Hagyjunk kis helyet a levegőnek, ne töltsük agyig. Ezután csavar óvatosan beteker, fém palást felhelyez, drip bepattint. Igen, még mindig lötyög… :/

Az éles teszt alatt volt az idegbajtól kezdve az őrjöngésig minden. 😀 Az utolsó tekerés jól sikerült, féltem is, hogy többet nem fog menni, de nem adom fel.

Technikai paraméterek:

• 22*50mm ( menet és drip tip nélkül )
• 87g
• üveg palást

Verdikt: Ízre, füstre, TH-ra tetszetős, ha sikerül beüzemelnünk. Az állítható levegőzés nálam kicsit parasztvakítás, igen könnyen mozog, fel-le járkál. A beüzemelése nehézkes, és még nem esett szó a hidegből melegbe érkezéssel ( vagy fordítva ). Ettől függetlenül azt kell, hogy mondjam, a végére sikerült patentul belőni, és utána az általam preferált gőz hozta a formáját.