Ecigitesztek köd előttem, köd utánam
Korábbi jelentések szerint az e-liquidek ízesítésére használt anyagok közül néhány potenciálisan mérgező. Nagyon sokféle íz létezik, de roppant keveset vizsgáltak meg belégzés szempontjából. Van-e okunk aggodalomra?
Ezt a kérdést tettem fel Maciej Goniewicz toxikológusnak, aki több év dohányipari kutatás után az e-liquidek ízesítő anyagait és azok élettani hatásait kezdte el vizsgálni.
Rengeteg ízesítő anyagot használunk a kozmetikumokban és élelmiszerekben, amelyek bevizsgáltak, azaz tudjuk, hogy biztonságos, ha megesszük vagy a bőrre kenjük, mindazonáltal egyre inkább szükséges, hogy a vizsgálatok arra is kiterjedjenek, hogy a belélegzésük biztonságos-e.
Hogy megvizsgálja, mennyire biztonságosak az ízesítő anyagok belélegzés esetén, kidolgozott egy rendszert, amelyben élő sejtek az indikátorok. Először egészséges sejteket tesz egy Petri-csészébe. Erre egy csövet csatlakoztat, amelynek a végén egy e-cigaretta van mentolos ízű e-liquiddel. Az e-cigaretta egy géphez csatlakozik, ami a slukkolást imitálja és párát fejleszt. Ez a gőz a csövön végighalad és érintkezésbe kerül az élő sejtekkel. 55 slukk után megvizsgálja egy műszerbe helyezve, hogy mennyi sejt maradt életben. Másodszorra is megismétli a kísérletet. Minden ugyanaz marad: az eszköz, a nikotin koncentrációja, az alap összetétel. Egyetlen dolgot változtat meg: a hozzáadott ízesítő anyagot. Második alkalommal Pina Colada ízt vizsgál. Jelentős különbség mutatkozik abban, hogy mennyi sejt maradt életben. A Pina Colada használatakor a sejtek 53%-a életben maradt, míg a mentol használatakor csak 25%. Meglepően nagyobb arányban ölte meg a sejteket a friss mentol, mint az édes Pina Colada.
A kísérlet egyértelműen megmutatta, hogy amit étkezés szempontjából biztonságosnak ismerünk, nem feltétlenül ajánlatos belélegezni. Maciej szerint minél előbb el kell végezni ezeket a vizsgálatokat, hogy tájékoztatni tudjuk a fogyasztókat és a szabályozást végzőket az eredményekről a tüdőnkre gyakorolt hatások tekintetében.
Hogyan viszonyul ez a dohányzáshoz? Újból elvégzi a kísérletet, de ezúttal egy hagyományos cigarettát csatlakoztat az eszközhöz.
Az eredmény nem meglepő. Mindössze a sejtek 6%-a élte túl. Az előző kísérlet során, ahol a Pina Colada ízt teszteltük, a sejtek 53%-a életben maradt. Ez itt csak alig több, mint 5%. Komoly különbség van az elektromos cigaretta és a hagyományos cigaretta toxicitása között.
Az eddigiek alapján az e-cigaretta közel sem olyan káros, mint a dohányfüst, de szemmel láthatóan nem is ártalmatlan. A műsor kezdetekor mentolos folyadékot választott Mosley, mert kedveli az ízét és a széles körű felhasználása miatt biztonságosnak gondolta. Most kicsit aggódik.
A legjobb tanács: ne ragadjunk le egy íznél, cserélgessük és variáljuk őket, így nem viszünk be túl sokat egy-egy ízesítő anyagból.
Röviden: az e-cigaretta is árthat a felhasználójának. De mi a helyzet a használók környezetével? Ennek Dr. Mark Travers segítségével járunk utána. A Roswell Park Rákkutató Intézet munkatársa igen komoly szerepet játszott abban, hogy a nyilvános helyek, éttermek és bárok területén betiltották a dohányzást.
Mark hosszú éveken át tanulmányozta a passzív dohányzás hatásait. Kialakított egy speciális kamrát, amit felszerelt nagyon érzékeny levegőelemző berendezésekkel. Ezzel vizsgálja, mi is kerül pontosan a levegőbe, amikor önkéntesek dohányoznak odabenn. Egy nemdohányzót beültetni a dohányzó önkéntesek közé nagyon veszélyes lenne, hiszen tudjuk, hogy a passzív dohányzás szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, tüdőrákot és egy sor halálos betegséget okozhat. De mi a helyzet az e-cigarettával? Létezik egyáltalán olyan, hogy passzív gőzölés?
Mark előkészítette a kamrát az új kísérlethez és e-cigaretta használókat kért meg, hogy odabent gőzöljenek. Ahogy az önkéntesek elkezdtek gőzölni, Mark mérni kezdte a levegőbe jutó anyagokat, valamint az aeroszol szintjét. Abban a pillanatban, hogy az önkéntesek a kamrában pöfékelni kezdtek, az aeroszol-szint mérőszáma az egekbe ugrott. Markot meglepte ez az eredmény, mert eddigi mérései során sosem tapasztalt ilyen magas értéket. Ezek alapján tehát a részecskeszám függ a készüléktől és a használat módjától is. (azért azt hadd tegyük hozzá, hogy a használt készülékek egy extrém kategóriát képviselnek, 95 és 110W-on hajtott “felhőkergető” eszközök, ennek fényében kéretik a vizsgálati eredményeket mérlegelni! – a szerk.)
A fő kérdés: mik ezek a kibocsátott anyagok?
Mark szénmonoxidot és más toxinokat keresett, amelyek a cigaretta füstjében jelen vannak. Csak minimális mennyiségű toxikus anyagot és szinte semennyi szénmonoxidot lehetett csak kimutatni, így Mark szerint az e-cigaretta nagyjából 99%-kal kevesebb káros kibocsájtott anyagot juttat a levegőbe. Az egyetlen közös tényező a nikotin.
Az e-cigaretták gőzében is talált nikotint, de közel sem olyan mennyiségben, mint a dohányfüstben. Utóbbival összehasonlítva huszadannyi nikotin került a levegőbe. Ezek alapján az e-cigaretta gőzében sokkal kevesebb nikotin és méreganyag. De akkor mi van benne?
A fő összetevők a propilén-glikol és a glicerin, azaz a nikotin és az ízesítés hordozóanyagai. A hosszabb ideig tartó használatukra vonatkozóan viszont semmilyen tudományosan megalapozott kijelentés nem tehető, röviden: nem tudjuk, mit okoznak ezek és ez kicsit aggasztja Markot.
Az viszont Mark szerint is biztos, hogy a passzív dohányzásnál nagyságrendekkel kevésbé káros a passzív gőzölés. Igaz, a mérései alapján ha szeretteink körében használjuk, valamennyi nikotint rájuk fogunk fújni. Hogy ez káros vagy nem, arról megoszlanak a szakértői vélemények.
Többek szerint ilyen kis mennyiségű nikotinnak semmilyen élettani hatása nincs, az viszont tény, hogy a magzat fejlődésére hátrányos hatása lehet, valamint egyes esetekben a korai sejthalálozásban is szerepet játszhat.
Ha az emberek a nikotinról beszélnek, a cigaretta jut eszünkbe. A kísérletben használt e-cigaretta is ilyen, csak egy tisztább formája. Mosley sosem dohányzott, most mégis négy hétig nikotint fogyasztott e-cigarettája segítségével. Hogy kiderüljön, milyen hatással volt rá ez az alkaloida, ismét Lynne Dawkins-hoz látogat. A nikotinnal kapcsolatos kutatások nagy részét ugyanis hagyományos cigarettát használó dohányosokkal végezték. Tehát Mosley egy ritka és értékes tesztalany.
Dr. Dawkins kognitív feladatokkal teszteli Mosley reakcióidejét, illetve egyéb, a nikotin idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgáló módszerekkel próbál választ kapni kérdésünkre.
Az eredmények azonban egészen mást mutatnak, mint a dohányosoknál. Michael reakcióideje és reflexei nem mutatnak javulást, egyedül a finommotorikája az, ami kicsit jobb, mint hégy héttel ezelőtt, amikor ugyanezeken a vizsgálatokon esett át. A pszichológus szakértő konklúziója az, hogy a dohányosokkal végzett kísérlet esetén csak azért látható javulás, mert a nikotinhiányos állapotukban a nikotinmegvonás miatt teljesítettek rosszabbul az alanyok. Ezt pedig a nikotinbevitel korrigálta. A kávéfogyasztás a legérthetőbb hasonlat: ha valaki sok kávét iszik, kávé nélkül nem érzi jól magát. De ha kávét fogyaszt és jobban lesz, akkor nem ahhoz az állapothoz képest lesz jobban, mintha sosem ivott volna.
Vannak azonban betegségek, amikor a nikotin igenis segíthet a tünetek enyihítésében. Egyes idegrendszeri állapotok, pl. Parkinson-kór vagy Alzheimer-szindróma esetén javíthatja a kognitív funkciókat. A nikotinnak azonban nem csak pozitív oldala van – kevés kivétellel szinte minden szakértő egyetért abban, hogy valamilyen szinten addiktív. Éppen emiatt Mosley is aggódott, hogy a négy hetes gőzölés végére nikotinfüggő lesz, azonban ez sosem következett be. Állatkísérletek is igazolták korábban, hogy a nikotin a cigarettafüstben található anyagokkal kombinálva teszi igazán függővé a fogyasztóját.
Ami a rászokást illeti, nehezen tarjuk elképzelhetőnek, hogy a nikotin önmagában olyan addiktív, amilyennek kikiáltják. A fiatalok miatt érdekes főképp ez a téma.
Az eddigi kutatások és több szakértő szerint a 11-18 éves korosztályban látható egyfajta kísérletezési hajlam. Ami nem látható, az az, hogy ebből tartós használat lesz. Nagy-Britanniában a nem dohányzó, de e-cigarettát használók aránya annyira alacsony, hogy statisztikailag alig mérhető, Robert West professzor szerint 0.2% körül van.
Ergo az e-cigarettázók elsöprő többsége ex-dohányos, pont mint az önkéntesek, akik időközben kísérlet végére értek. Saját bevallásuk szerint nem volt egyszerű, az akaraterővel leszokó csoport szenvedett a legtöbbet és a hét főből csak kettő tudta abbahagyni a dohányzást. Az NRT termékeket használó csoport sokkal jobban bírta, emellett a sikeres leszokók aránya is jobb: hét fő a nyolcból immár nem dohányzik. Vajon hogyan teljesített az e-cigarettás csapat?
Nem túl meglepő módon szinte pont ugyanolyan sikeresek voltak, mint a tapaszokat, spray-ket és rágógumikat használó csoport tagjai, a nyolc e-cigaretta használóból hét főnek sikerült tartani az absztinenciát. Kimondhatjuk tehát, hogy az e-cigaretta legalább annyira hatásos segítője a leszokásnak, mint az NRT termékek.
Mik az egészségügyi hatások? Erre a kérdésre a négy héttel ezelőtti vizsgálatok megismétlése ad választ.
Mindenkinek, aki leszokott – a leszokás módjától függetlenül – sokkal alacsonyabb a szénmonoxid szintje. Ugyanígy csökkent az akrolein szintje is a kilélegzett levegőben. Az e-cigarettás es a nikotinpótlós csoport tagjai továbbra is vittek be nikotint, de a vérükben kb. a feleannyi nikotin mérhető, mint korábban, a hirtelen elvonásos csoportnál pedig kevesebb, mint a negyede. Több önkéntesnél már mérhető javulás mutatkozik a szív és keringéstani vizsgálatok szerint.
A legtöbb teszt nem mutatott jelentős különbséget az e-cigarettával leszokók és a másik két csoport között, de az egyik vizsgálat érdekes eredményt szült, amit korábban nem feltételeztek volna.
Ez a tesz azt méri, hogy mennyire könnyen jut be és ki a levegő az önkéntesek tüdejéből, azaz megmutatja, mennyire könnyen vesznek levegőt. Miután abbahagyták a dohányzást, a másik két csoportnál jelentős javulás mutatkozott, az e-cigarettás csoport esetén azonban ezeknél kicsit kisebb a javulás mértéke. Tehát feltételezhető, hogy az e-cigaretta fogyasztása valamelyest lassítja a légutak helyreállását a leszokást követően. Igaz, a vizsgálat nagyon kis esetszámmal lett végezve, de a kutatók szerint ez további vizsgálatokat igényel.
Ez a kísérlet több érdekes felfedezéssel tett minket gazdagabbá. A legfontosabb talán az, hogy a dohányzás abbahagyása már négy hét alatt is drámai javulást eredményez egészségünkben.
Emellett az is látható, hogy az e-cigaretta is hatékonyan segítette leszokóinkat. Az NRT termékekkel szemben azonban tagadhatatlan előnye, hogy sokkal kellemesebb a használata. Szakértőink szerint mindaddig, amíg az e-cigaretta a leszokást segítő eszköz szerepét tölti be, támogatandó eszköz.
Szinte hihetetlen, hogy majdnem mindegyik erős dohányos, aki e-cigarettát kezdett használni, sikeresen abbahagyta a dohányzást. Mosley helyzete teljesen más volt, hiszen nemdohányzóként kezdett bele ebbe a kísérletbe. Vajon rá milyen hatással volt az e-cigaretta?
A Royal Brompton Hospital szakorvosa, Dr. Omar Usmani segítségét kérte. Egy sor vizsgálaton esett át, mielőtt belevágott volna a négy hétig tartó gőzölésbe. Most ezeket megismételték.
A tüdőkapacitás, a légutak ellenállása nem változott, ami nem meglepő, hiszen nemdohányzó, egészséges tesztalanyról van szó. Dr. Usmani szerint a 28 nap nem elégséges idő ahhoz, hogy ezekben az értékekben változás álljon be, minimum 6-12 hónap kellene ehhez.
A köpet laboratóriumi elemzése, valamint a nitrogén-oxidok szintjének mérése azonban váratlan eredményeket hozott már négy hét után is. A légutak falán elszaporodtak a fehérvérsejtek, ami nem jó jel. Ezek a sejtek enzimeket termelnek, amik nem tesznek jót a légutaknak – ez magas sejtszám esetén értelemszerűen fokozódik. A nitrogén-oxidok szintje is magasabb, azaz a légutak enyhe gyulladásos tüneteket mutatnak. Dr. Usmani szerint a gőz belégzése irritálja a légutakat, emiatt a hosszú időn át tartó használatot egyáltalán nem tartja elfogadhatónak.
Omar véleménye szerint az e-cigaretta akkor jó és hasznos, valamint kevésbé káros, ha azt a teljes leszokás eléréséhez használjuk. Ha a használója a dohányzást kívánja vele kiváltani olyan helyzetekben, ahol nem gyújthat rá, annak lehetnek negatív következményei, ezért óvatosnak kell lennünk.
Nagyon úgy tűnik, hogy az e-cigaretta hasznossága vagy ártalmassága leginkább azon múlik, hogy hogyan használjuk. Kiderült az is, hogy az egészséges tüdőre nincs jó hatással, de sokkal kevésbé káros a dohányzásnál, illetve a leszokás hatékony eszköze. Bár a hosszú távú hatások tekintetében nincs egyetértés, abban egyetértenek a szakértők is, hogy rövid távon minimális kockázatot hordoz.
Egy azonban biztos: ma 1 milliárd ember dohányzik. Ebből 500 millió fő halálat a szenvedélye fogja okozni. Ha az e-cigaretta a több milliárd dolláros dohánypiacból kellően nagy szeletet hasít magának, az 20-30 éven belül teljesen megváltoztathatja a világ egészségét.
