A Winston cigaretta egykori reklámarca, David Goerlitz immár 25 éve a dohányzás elleni harc ikonikus alakja. Nemrégiben visszaküldte Margaret Chan-nek, a WHO igazgatójának a szervezettől kapott kitüntetését, a WHO Medal of Honour-t.
– A WHO e-cigaretta-ellenes, az elektromos készülékek betiltását célzó kampánya hamis tudományos feltételezéseken, félretájékoztatáson és hazugságon alapszik! A WHO miért nem próbálta meg inkább a dohányfogyasztás betiltatni? – teszi fel a kérdést a Winston Man, aki az eSmoking Association-nek adott exkluzív interjút.
eSA: A WHO kitüntetés visszaküldése elég radikális és látványos jelzés feléjük. Miért döntöttél így?
D.G.: A WHO kitüntetése, az Egészséges Világért Érdemrend akkor lett nekem ítélve, amikor 1988-ban a nyilvánosság előtt szoktam le a dohányzásról – kaptam ezt azért, mert “hősiesen kiálltam” a nagybetűs dohányipar ellen (konkrétan az RJ Reynoldsról van szó). Nem akartam tovább azt a figurát alakítani, akit a reklámfotókon testesítettem meg fiatalokat vonzva a dohányzáshoz, hogy a sorban előttük idő előtt elhalálozó, rákban szenvedő dohányosokat pótoljuk. Éves szinten 434 000 amerikairól van szó!
Úgy gondolom, hogy a WHO felhívása, miszerint az e-cigarettát be kellene tiltani korrumpált tudományos vizsgálatokra, áltudományos tézisekre, szándékosan hibás tanulmányokra, félrevezetésre és hazugságok sorára épül, ami hatalmas pofon annak a több millió embernek, akik az égetett dohány rabságából próbálnak kitörni. Azt állítják, hogy ez újranormalizálja a dohányzást, amit nyilvánvalóan nem tesz. Úgy érzem, hogy ha megtartanám az érdemrendet, azzal bűnrészessé válnék a csalárdságban, miszerint a 95%-kal kevésbé káros alternatíváról azt állítják, hogy nem segít a dohányzás elhagyásában.
eSA: No de a dohányzás elleni küzdelem hivatalosan is a WHO egyik fő célterülete, nemde?
D.G.: 1995-ig a dohányzás ellen küzdő szervek meg sem próbálták korlátozni vagy betiltani a dohánytermékek forgalmazását, hiszen a dohánylobbi hihetetlenül erős és még olyan szervezeteket is sikerült “megvenniük”, mint az Amerikai Tüdőgyógyászati Egyesület, az Amerikai Rákellenes Társaság, a Dohányfüst-mentes Gyermekekért Mozgalom, az Amerikai Nemzeti Örökség Alapítványa, valamint az Amerikai Járványügyi Hivatal. Az ő kifogásuk a cigaretták és egyéb halált okozó dohánytermékek betiltása ellen az volt, hogy a tilalom nem működik, és ők inkább a piacot szabályoznák. Ez a szabályozás 14 évet késett, 2009-ig semmi nem történt, amíg az Obama-kormány a Dohánytermék-szabályozás törvénycsomagját életre nem hívta. A világszerte szaporodó, egyre több dohányzásellenes szabályozási kísérlet adott lökést a programnak. Közel 15 évig tehát a dohányipar szereplői azt a hamis képet mutatták magukról, miszerint szánják-bánják bűneiket és együttműködnek a hatóságokkal az intervenció, a leszoktatás, a megelőzés és az oktatás megformálásában. 1998-ban aztán zárt ajtók mögött megszületett az MSA (Master Settlement Agreement), ahol a 46 főállamügyész és a dohányipar megállapodott egymással és utóbbi 246 milliárd dollárt fizetett ki a 46 tagállamnak amit ők megelőzésre, leszoktatásra, oktatásra és intervencióra fordítanának. Hatalmas bukás lett az eredménye, hiszen a hirtelen jött pénzt az államok igen sokmindenre szórták el, csak épp arra nem, amiről a megállapodás szólt. Természetesen az államok az MSA pénzeket a “gyermekeik jövője” és a közegészségügy zászlaja alatt húzták ki a dohányipar zsebéből, a WHO pedig a közegészségügyi lépés álcája miatt nem emelte fel a hangját ellene.
Amennyire én tudom, a WHO sohasem próbálta meg betiltatni a dohánytermékeket. Ők a dohányipar profitját védik minden lépésükkel, hiszen az MSA megállapodás rálépett a dohányóriások tyúkszemére. Az elektromos cigaretta kiváló bűnbak lesz mindaddig, amíg a dohányipar monopolhelyzetbe nem kerül az e-cigaretták piacán is.
eSA: Mit tanácsolna a WHO-nak az elektromos cigaretták tekintetében?
D.G.: A WHO azt állítja, hogy nem tudjuk, mi van az e-cigarettában. Több, mint tíz évük volt rá, hogy kiderítsék. Ha én tisztában vagyok ezzel, ők miért nem? A tudományos kutatások, neves szaktekintélyek és orvosok, szakértők hada adna zöld utat ennek a terméknek, mely soha nem követelt emberéletet. Az összetevői minden háztartásban megtalálhatóak, emellett elismerten biztonságos anyagokról van szó. Minden egyes szándékosan rosszul elvégzett kísérletet sikerült megcáfolni. Mégis, féltik azt a hatalmas jövedelemkiesést, amit az adók és a járulékok jelentenek világszinten. Ezért védik inkább a halálos kimenetelű terméket, amit sohasem fognak betiltani.
eSA: Már csak idő kérdése és megérkezik a kitüntetés a WHO központjába. Feltehetőleg nem fognak tudni mit kezdeni vele. Egy Facebook bejegyzésben azt javasoltad Margaret Chan-nek, hogy “dugja oda, ahová soha nem süt a nap”.
D.G.: Nagyon büszke voltam, amikor átvehettem a kitüntetést Dr. Nakajamától, valamint a Dohányzás és Egészség Hivatalának képviseletében C. Everett Koop-tól és Dr. Ronald Davis-től. Most azonban ég az arcom, hiszen segédkeztem a hazugságok sulykolásában (habár akkor még nem tudhattam róla), számomra így már semmit nem jelent és igen, dugják oda, ahová csak jól esik.
David Goerlitz immáron 30 éve a dohányfüggőség elleni harc élő szimbóluma. 1982 és 1988 között a Winston reklámok márkahőse volt, több, mint 40 reklámplakáton szerepelt és az Egyesült Államokban a “Marlboro Man” karakterénél is nagyobb népszerűségre tett szert. 1988-ban teljesen váratlanul szakított a dohányiparral a nyilvánosság előtt és a dohányzás veszélyeivel kapcsolatos ismeretterjesztő hadjáratba kezdett a fiatalok védelmében. 1990-ben a WHO-tól megkapta az Egészséges Világért Érdemrendet, valamint az Amerikai Tüdőgyógyászati Egyesület és az Amerikai Rákellenes Társaság is elismerését fejezte ki.
Forrás: