Ecigitesztek köd előttem, köd utánam
Miután tegnap egy másik tanulmány segítségével megmutattuk, mennyire más a kép, ha nem 30 ember válaszából vonunk le következtetéseket, hanem 800 főt kérdezünk meg, ideje rátérni a legfontosabb témára, az egészségre gyakorolt hatásokra.
A DF oldalán megjelent dokumentum az ezzel foglalkozó fejezetet az alábbi passzussal kezdi.
Az eddig megjelent szakirodalmi áttekintések eredménye alapján elmondható, hogy az ecigaretta egészségkárosító hatásaival kapcsolatban további kutatások szükségesek, azonban az eddig megszerzett ismereteink alapján az e-cigaretta nem tekinthető biztonságos terméknek. Ismert összetevői között bizonyítottan egészségkárosító anyagok vannak.
Ezzel az első mondat erejéig úgy-ahogy egyet lehet érteni. Amit soha és senki nem vitatott, az a további vizsgálatok, a hosszútávú hatásokra fényt derítő kutatások szükségessége. Ami már csak féligazság, az a termékek biztonságos mivoltára vonatkozó rész. Vitathatatlan, hogy a múltban sokunk kezébe akadt olyan folyadék vagy készülék, amit csak paraszthajszál választott el az “ipari hulladék” jelzőtől, de azt tessenek figyelembe venni, hogy a gyenge minőségű, jóformán AS (“Ahogy Sikerül”) szabvány szellemében gyártott, távol-keleti folyadékok helyét a hazai vagy EU-s gyártású liquidek vették át az elmúlt néhány évben. No de lessünk bele a DF által hivatkozott holland tanulmányba!
Ami elsőre szembetűnő: a holland tanulmányban a 456 megkérdezett e-cigaretta használó közül EGYETLEN személy volt, aki sosem dohányzott, azaz még itt is az köszön vissza, hogy a nikotinfüggők új generációjának víziója megalapozatlan. Rajta kívül 359 fő cigaretta mellett használja az e-cigarettát, 76 fő már nem dohányzik, de e-cigarettázik. A 76, már leszokott gőzfogyasztó közül 70 rendszeresen dohányzott, a többi 6 személy alkalmi cigarettázó volt. Ez újabb szöget ver a kapudrog-elmélet koporsójába.
Az is olvasható itt továbbá, hogy csak elenyésző hányaduk használ igen magas nikotintartalmú folyadékot: 8 százalék nikotinmentest, 42 százalékuk 10 mg/ml alattit, 45 százalékuk 10 és 23 mg/ml közötti liquidet fogyaszt. Ha a függőség növelését kívánjuk bizonygatni, nos, keresgéljünk tovább máshol, ebből ugyanis ilyen következtetést nem lehet levonni.
A folyadékok összetételét vizsgáló szakaszban 183 e-liquid összetételét ellenőrizték. A kimutatás nagyon szemléletes, de nagyon könnyű kicsavarni a lényeget. Alátámasztható az állítás, miszerint tartalmaz káros anyagokat. Azonban a 183 vizsgált mintából:
- dietilén-glikolt és trietilén glikolt csak 3 mintában találtak (6., 24, 94. számú)
- 24 minta tartalmazott jelentősen több (>10%) nikotint a feltüntetett erősségnél
- 38 mintában volt jelentősen kevesebb (>10%) nikotin a feltüntetettnél
- 3 esetben találtak nikotint 0 mg-os készítményben (ebből kettő eldobhatós, előtöltött, ergo kínai!)
A problémás liquidek többsége esetén olyan jeleket látni, ami jellemzően kínai eredetre utal. Ilyen pl. az európai gyártmányoktól eltérő erősségek (5, 8, 11, 16), illetve eldobhatós, előre töltött patronok, amiket csillagozással jelölnek.
A táblázatokban látható a vizsgálat során mért mennyiségek. A vizsgálat kitért aldehidekre, dohányspecifikus nitrozaminokra, alant látható egy összefoglaló.
Kimondják, hogy hatalmas különbségek voltak liquid és liquid között. Az is le vagyon írva, hogy “a liquidek kis hányada tartalmazott dietilén-glikolt, benzolt, toulolt, valamint dohányspecifikus nitrozaminokat, de ezen anyagok jelenléte a folyadékok többségénél nem mutatható ki.”
Csúsztatunk-e tehát, ha azt állítjuk, hogy a ” vizsgálat eredményei megerősítik a fentiekben már leírt összetevők listáját, miszerint az ecigarettákban propilén-glikol, glicerin, egyéb poliolok, nikotin, aldehidek, ketonok, illékony szerves vegyületek, dohány-specifikus nitrózaminok, fémek találhatóak”? Csúsztatunk bizony.
Helyesen így hangzik:
A vizsgálat eredményei alapján az e-cigarettákban propilén-glikol, glicerin, valamint opcionálisan nikotin található, egyes esetekben előfordulhatnak igen kis mennyiségben egyéb poliolok, aldehidek, ketonok, illékony szerves vegyületek, dohány-specifikus nitrozaminok és egyes fémek is.
A holland kutatás a készülékekből kibocsátott pára minőségét, valamint a belőle kimutatható, páraképződés közben keletkező anyagokat is vizsgálta. Ebből a DF az alábbiakat deriválta.
A vizsgált elektronikus-cigaretta folyadékok párájában a propilén-glikol és glicerin koncentrációja magasabb volt, mint a hagyományos cigaretták füstjében, továbbá a vizsgálat szerint a formaldehid koncentrációja háromszor magasabb is lehet az elektronikus-cigaretta párájában.
Amint tudjuk, a páraképződés hőmérséklete igen lényeges. A kísérlet során több készüléket, több feszültséget is megvizsgáltak, megfelelően részletes konzekvenciákat azonban nem vontak le. A “pöfékelő robot” sajnos képtelen arra, hogy a száraz slukkot észrevegye, azaz érzékelje, ha a fűtőszál túl meleg és kevés a folyadék a fűtőtekercs magjában.
Aldehidek tekintetében a hollandok 17 mintát elemeztek. A táblázat megtekintése előtt mindenkinek ajánlom figyelmébe az alábbi adatot: egy szál cigarettából átlagosan 200 ug formaldehid szabadul fel, de egyes körülmények között (pl. a szívás nélkül felszabaduló füstben) ez a szám 800 ug is lehet!
A vizsgált 17 mintából:
- egyetlen egyben mutattak ki 33 ug/slukk formaldehidet
- a második legmagasabb érték 4.2 ug/slukk volt (közel 8-szor kevesebb, mint a 33 ug-os minta!)
- a mérések mediánja 0.2 ug/slukk, szemben a (nagylelkűen) 15 slukkos cigaretta 13ug/slukkjával!
Tehát egyetlen esetben sikerült a kutatóknak a hagyományos cigarettához képest háromszoros mennyiségű formaldehidet előcsalni a készülékből. Nem három, nem öt, nem tíz esetben. EGYBEN.
A következő pár mondatot a holland tanulmányból változtatás nélkül emelem át, egyenes fordítással (a tanulmány 11. oldalán olvasható, ha valaki kételkedik).
Az egyes vegyületek tekintetében a hagyományos dohányfüst és az e-cigaretták párája közötti összehasonlításban a legrelevánsabb összetevők mennyisége alacsonyabb vagy sokkal alacsonyabb az utóbbiban. Egyedül a propilén-glikolról és a glycerolról mondható el, hogy több található meg az e-párában, mint a dohányfüstben. Ezen anyagok főbb hatása lehet a légutak sérülése, illetve a propilén-glikol a fehérvérsejtekre is hatással van*. Ezen felül a formaldehid koncentrációja a dohányfüstben mérhetőhöz képest akár háromszoros is lehet.
Másfelől azonban egyes rákkeltő összetevők, pl. a dohányspecifikus nitrozaminok jelenléte a dohányfüstben az e-cigarettánál mérhető értékek négyszázszorosa. A dohányfüstben jelen van továbbá több ezer vegyület, amik közül igen sok toxikus.
Következésképp a méreganyagok jelenléte alapján, toxikológiai szempontból a dohányfüst esetén sokkal magasabbak a kockázati tényezők, mint az e-cigarettánál.
*1989-es patkánykísérlet nyomán (Suber et. al.)
A fentiek fényében a DF dokumentumában olvasható, ugyanezen tanulmányból gondos csemegézéssel kiválasztott részletek mást sem tesznek, mint a kockázati tényezőket fújják fel a kelleténél jóval nagyobbra.
Ami a formaldehidet illeti, Dr. Konstantinos Farsalinos több ízben rácáfolt a fent állítottakra a felszabaduló aldehidek valós körülmények közötti mennyiségét illetően. Az ő cikkéből idéznék.
Vizsgálatunk eredménye világosan kimutatta, hogy túlhajtott porlasztó esetén annyi aldehidet lehet felszabadítani, amennyit csak akarunk, de ehhez nem üzemszerűen kell használni, illetve jelentősen túl kell hevíteni a folyadékot, amit egy elektromos cigaretta felhasználó fizikailag képtelen tolerálni. A készülékek teljesítménye nem hozható közvetlen kapcsolatba a magas aldehid-kibocsájtással mindaddig, amíg a felhasználó üzemszerűen és nem szárazon slukkolva használja. Természetesen senki nem akarja vagy képes száraz slukkokkal használni ezeket a készülékeket!
A méréseiket táblázatszerűen is összefoglalta a görög kutatócsoport, ahol a referenciát a hagyományos cigaretta füstjében mérhető mennyiség adta. Mivel az e-cigaretta a dohányzásnak kíván kevésbé káros alternatívája lenni, fontos, hogy ne az alpesi levegővel vessük össze.
Folytatása következik…
