“Dohányozz” Fókuszpont véleményének cáfolata – 5. rész

Tisztelt Olvasó! Cikksorozatunk mai részében azt a pontot szeretnénk közelebbről megvizsgálni, ami a legfontosabb azok egészsége szempontjából, akik a párafogyasztók környezetében élnek és talán pont emiatt támadható igen erősen az elektromos cigaretta. Azt nem mondom, hogy joggal, de nagyon ügyesen meg lehet lovagolni jelen esetben a „nem tudunk róla eleget” frázist, ami a Dohányzás Fókuszpont és az ÁNTSZ anyagában is szerepel, igaz, más szavakkal.

Az e-cigaretták használata közben, a folyadékban lévő különböző vegyületek nem csak a fogyasztó tüdejébe kerülnek be, hanem kijutnak a környező levegőbe is. Tekintettel arra, hogy egyelőre nincs hiánytalanul feltárva, hogy a pára milyen hatással van az expozíciót passzívan elszenvedőre, a WHO az e-cigaretta használatát a hagyományos cigarettához hasonlóan korlátozni javasolja nyilvános helyeken. (22)

A WHO-ról megvan a magam véleménye, főleg 2013. nyara óta, amikor is az a kijelentés hangzott el a szájukból, hogy „a cigaretta kevésbé káros, mint az e-cigaretta, hiszen előbbin van füstszűrő”. Nem is beszélve arról a Twitter-en elkövetett mocskolódásról, ahol minden tudományos háttér nélkül az alábbiakat olvashattuk a WHO tollából.

Mondanom sem kell, hogy ez és az ehhez hasonló megnyilvánulásaik elég sok helyen kiverték azt a bizonyos biztosítékot. Egyesek azóta sem szállnak le a témáról, legyen mögötte bármilyen kicsi valóságtartalom – a veszélyek felnagyítása ugyanis a legegyszerűbb módja a fontoskodásnak.

A DF / EMMI / ÁNTSZ dokumentuma szerint:

Összefoglaló elemzés jegyzi az e-cigaretta használat során emittálódó pára összetételét
vizsgáló tanulmányok eredményeit. A nikotin mellett számos, potenciálisan mérgező
vegyület (karbonilok – formaldehid, acetaldehid, akrolein, aceton -, fémek, illékony szerves vegyületek és szállópor) kerül a levegőbe e-cigaretta használat során, bár ennek mértéke elmarad a hagyományos cigaretta szívása során tapasztalthoz képest (23).

A 23. hivatkozási számú tanulmány lobogtatása azért is vicces, mert ez az ábra szerepel az eredeti anyagban.

A dohányzás és az e-cigaretta közötti különbség drámai. Mint látható, alig van eltérés az e-cigaretta gőzével „szennyezett” levegő és a nem dohányzó otthonokban mért értékek között. A 10 ug / köbmétert egyes esetekben ugyan meghaladta a PM 2.5 (a 2.5 um-nél kisebb részecskék) mérőszáma, de egy fontos dolgot elfelejtettünk: ez nem elég indok arra, hogy az e-cigaretta használókat ugyanoda száműzzük, ahol mások dohányoznak és 400-700 ug / köbméter a PM 2.5 szennyezés mediánja az e-cigaretta 9.88 ug-os adatával szemben (a referencia mérésekhez használt „tiszta” levegőjű helyiségek mediánja 9.36 ug és 9.53 ug volt)!

Azt már csak zárójelben jegyezném meg, hogy az e-cigaretta használat esetén az ábra tanulsága alapján a pára természete miatt a kondenzáció szerepe sem elhanyagolható. A kék vonal nagyon szépen tendál a nullához minden alkalommal, amikor a tesztalany a használatát befejezte, tehát tartósan nem szennyezi a levegőt.

Nem ez az egyetlen vizsgálat a témát illetően. Egy másik tanulmányban is visszaköszön a hatalmas különbség a cigaretta füstje és az e-cigaretta gőze között. Itt ugyan a PM 2.5 részecskéket nem vizsgálták, azonban a többi potenciálisan mérgező avagy káros anyagot igen.

Az elektromos cigaretta által kibocsájtott, 2.5 um alatti átmérőjű részecskék, valamint a levegőbe kibocsátott káros anyagok mennyisége nem csak hogy elmarad a hagyományos cigarettákhoz képest, hanem hatalmas különbségek vannak! Passzív dohányzásról ezek alapján nem beszélhetünk.

Főleg annak fényében, hogy a cikk írásának időpontjában (2015.11.13. este 22:20 CET) London belvárosában  23 ug / köbméter  a kültéren mérhető PM 2.5 érték!

A policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH) említő passzusban egy érdekes német tanulmányra hivatkoznak. Ezen vizsgálati anyaggal kapcsolatban a legfőbb aggályait Dr. Farsalinos is megírta a szerzőnek.
A probléma a következő:

• a helyiség, amiben a mérést végezték 20-500-szor magasabb PAH eredményeket produkált eleve, mint a kültéri levegő, tehát valószínű, hogy a helyiség volt szennyezett és nem kellően tiszta a vizsgálathoz
• a kilélegzett nitrogénoxid normális értéken belül mozgott, kivéve egy alanyét
• a kilélegzett nitrogénoxid vizsgálatánál nem volt placebo-s kontroll mérés
• ugyanezen FeNO mérés ellentmond a korábbi kutatásoknak
• egy kalap alá veszi a tanulmány a pára mikrorészecskéit a füsttel

A PAH adatokat alternatív forrásból is megvizsgálandó görgessünk vissza az előző táblázathoz, kiválóan látszik abból is, hogy a német vizsgálat esetén „valami sántít”.
Mellékesen megjegyezném, hogy a vizsgálatban mért és a DF / ÁNTSZ anyagában is említett 147 ng / köbméterhez képest egy vasárnapi rántotthús sütése közben (a család lélekszámának függvényében) 0.5-5 ug közötti érték (a németek által indikált szám minimum háromszorosa) mérhető bármelyikünk konyhájában légköbméterenként.

Egy szintén itt említett spanyol kutatás szerint a pára 26 százaléka kiülepedik a légutakban, majd ennek 14 százaléka a léghólyagocskákig jut el (hasonlóan a cigarettához), amivel nem is lehet vitába szállni, hiszen egyrészt számított adatról van szó, másrészt szinte minden mérés hasonló méretűnek hozza ki (10-600 nm) az e-liquid aeroszol mikrocseppjeit.
Azonban a propilén-glikol és a glycerol hosszú távú belélegzése, ezáltal a léghólyagokra gyakorolt hatása már részlegesen ismert, az eddigiek értelmében pedig nem mondható el róla, hogy biztosan egészségkárosító.

Egy dolog azonban bizonyos: a dohányfüstről pontosan  tudjuk, mit okoz, mert tudjuk, mit tartalmaz.  A propilén-glikolról már 1947-ben volt sejtés, hogy a krónikus belégzése csak irritál, de nem okoz elváltozást. Azóta cikksorozatunk 4. részében is említésre került, de természetesen sorolhatnánk még pár dokumentációt. Igen kevés jel utal arra, hogy indokolt a túlzott óvatoskodás.

A fémeket és a nikotint még egyszer előrántjuk a cilinderből a DF tanulmány 10. oldalán és ismételten arányhamisítással állunk szemben. Azt állítják, hogy a „cigarettával egyező mennyiségben van jelen” az ólom az elektromos cigarettában, sajnos azonban a cigarettában kimutatott mennyiség messze több, mint az e-cigarettáé (átlagot számítva 15-szörös különbségről beszélünk).

A nikotint is muszáj ugyanezen az oldalon újra előrántani – most azonban, talán a dokumentum teljes terjedelmére tekintettel másodszor – nincs ellenérv, csak mély egyetértés. Minden jel arra utal, hogy a nikotin a fejlődésben levő idegrendszerre komoly hatással van, hiába, az acetilkolin nem játék.

Az azonban teljességgel indokolatlan, hogy felnőtt dohányosok életminőségére ne legyünk tekintettel. Az elektromos cigarettát a nyugati példához hasonlatosan, a célszerűség elvét követve:

• CSAK erre szakosodott szaküzletekben lehessen forgalmazni
• CSAK 18 éven felüliek számára, a nikotinmentes IS (25 év alattiak személyazonosító okmány felmutatása nélkül nem vásárolhatnak)
• Az internetes kereskedelem csak előzetes (az életkort okmányokkal bizonyítva) regisztrációval folytatható (U.K. tervezet)

Az e-cigaretta műszaki cikk, működtetéséhez elengedhetetlen szükség van megfelelő támogató háttérre. A jelenleg működő, 18 év alattiakat ki nem szolgáló, műszaki segítséget nyújtó rendszer szabályozásra szorul, nem pedig csírájában történő elfojtásra! Dohányboltokban történő értékesítésre maximum az egyszer használatos készülékek alkalmasak.

A felületekre kiülepedett részecskék passzusához inkább hozzá sem szólok, a szerző saját maga mondja ki helyettem, hogy a „veszélynek” rengeteg különböző forrása van, azt azonban elfelejti megemlíteni, hogy a nikotin nagy valószínűséggel sokkal előbb oxidálódik, minthogy bármi egyébbel reagálna. A kilélegzett gőz nikotintartalmáról pedig már tudjuk, hogy passzívan igen kevéssé „hatásos”.

A műszaki biztonsággal folytatjuk…