2016. május 20. óta az Európai Unió területén életbe lépett a 2014-es keltezésű Dohánytermék-direktíva, vagy ahogy közszájon forog: a TPD. Ennek értelmében az elektromos cigaretták piacán erős visszaesés várható, hiszen a népszerűbb termékek túlnyomó többsége nem felel meg a TPD előírásainak. Követelmény ugyanis a 2 ml-nél nem nagyobb űrméretű tartály, az utántöltő flakonok mérete sem haladhatja meg a 10 ml-t, emellett a maximális nikotintartalom 2.0% lehet, avagy 20 mg / ml. Ezzel természetesen pont az erős dohányosokat hagyjuk az út szélén, akiknek a leginkább szüksége lenne nagy kapacitású készülékre, lehetőleg kielégítő mennyiségű nikotinnal. A készülékeket és az utántöltő folyadékokat be kell vizsgáltatni, illetve a hatóságoknál engedélyeztetni – ezzel alapvetően nem is lenne baj, hisz mindannyiunk érdeke, hogy a kétes összetételű és minőségű eszközök eltűnjenek a piacról.
Ennek az irománynak a témája azonban nem a TPD, sokkal inkább annak a hazai verziója. Minden EU tagállam köteles ugyan beemelni a TPD alap rendelkezéseit és megszorításait, de a tagállamoknak lehetősége van szigorúbb szabályozásokat bevezetni. Kis hazánkban a lehető legprofibb módon biztosították, hogy az e-cigaretta eltűnjön az emberek életéből.
Hogy hogyan jutottunk el idáig? Hogyan győzedelmeskedhetett az ostoba rövidlátás és a végtelen kapzsiság az ártalomcsökkentés felett? Pár egyszerű lépésben, a kronológiai sorrendet szem előtt tartva megpróbálom összefoglalni.
DEMOTIVÁCIÓ
2016. május 20. után a hazai kereskedelem résztvevői lehúzhatták a rolót, hiszen 2015. decemberében a T/7404 sz. törvényjavaslatot az Országház elfogadta, ezzel (illetve az ezt követő kormányrendelettel) az e-cigaretta gyakorlatilag ugyanolyan elbírálás alá esett, mint a hagyományos dohánytermékek. Csak nemzeti dohányboltokban lehet őket megvásárolni, ahol a képzetlen trafikos személyzet egy ilyen műszaki cikk hibaelhárítására, a felhasználó betanítására közel sincs felkészülve. Az árak sok esetben jelentős emelkedést mutatnak és korábban olcsónak számító készleteket akár két-háromszoros áron is lehet látni a dohányboltok polcain.
Ergo a dohányos, aki a kevésbé káros e-cigarettával tenné meg az első lépést a leszokás felé vezető úton, olyan helyre kell menjen beszerezni, ahol a legkevésbé sem motivált a váltásra. Ha belegondol, hogy húszezer Forintért vegyen-e egy komolyabb kezdőkészletet, avagy 890Ft-ért egy csomag cigarettát, a mai magyar árérzékeny rögvalóságban könnyen belátható, mi lesz a könnyebbik út. Ahogy Heringes Anita parlamenti képviselő fogalmazott: olyan, mintha az alkoholistát a kocsmába küldenénk be üdítőért.
BÜNTETŐADÓ
2017. január elsejétől az e-cigaretták utántöltő folyadékai a jövedéki adóköteles termékek közé fognak tartozni. Jelenleg 10 ml utántöltő folyadék ára átlagosan 1000 Ft környékén mozog, ami egy átlag dohányosnak 3-5 napra elegendő. Ebben a formában cirka negyedannyiba kerül számára e-cigarettát használni, mint napi szinten 900-1000 Ft-ot cigarettára költeni.
A tervezett adó mértéke 65 Ft milliliterenként. Ez egy 10 ml-es utántöltő esetén az 1000 Ft-os vételár helyett 1650 Ft lesz 2017-ben. A megtakarítás mértéke lényegesen kisebb lesz, illetve akárcsak a dohánytermékek esetén, ki fog alakulni egy erre szakosodott feketepiaci ágazat és kétes eredetű, ismeretlen összetételű utántöltő folyadékok jelenhetnek meg a piacon, ami teljes mértékben ellentétes a kormányunk által hangoztatott végcéllal: az egészség védelmével.
Itt azonban még nem áll meg a történet.
A SARC
A TPD értelmében ha bármely kereskedő egy adott folyadékot, készüléket, alkatrészt vagy kiegészítőt (szipkák, tokok, töltők IS) kíván forgalmazni a nemzeti dohányboltok hálózatában, először be kell vizsgáltatnia, valamint regisztráltatnia kell a felelős hatóságoknál. A tagállamok az adminisztrációs költségekről saját hatáskörükben rendelkezhetnek, magyarán termékenként fizetendő regisztrációs díjakat szabhatnak ki. Nézzük, hogy alakul ez néhány EU tagállamban.
Egyesült Királyság: 56 180 Ft (150 GBP) a bejelentés, 30 000 Ft (80 GBP) a módosítás
Hollandia: 14 100 Ft (45€)
Bulgária: INGYENES
Magyarország: 475 000 Ft a bejelentés, 306 000 Ft a módosítás
Belgium: 1 250 000 Ft (4000€ – az alkotmánybíróság később eltörölte)
Dánia: 1 542 000 Ft (4920€)
A regisztrációs költségek tovább emelik a termékek árát, az 1650 Ft-os utántöltő folyadék nagyjából 2100-2300 Ft lesz, különben nem éri meg gyártani. A készülékárak is minimum 15-20%-kal emelkedni fognak.
A SLUSSZPOÉN(?)
– Hazánkban a hagyományos dohánytermékekre is vonatkozik a bejelentési kötelezettség. A bejelentés díja: INGYENES
– Dohánytermékekkel kapcsolatos eszközök, kiegészítők (papír, hüvely, hüvelytöltő, öngyújtó) esetén még bejelentési kötelezettség sincs.
Az EMMI hatástanulmánya szerint:
„ Csökken a dohányzással és a passzív dohányzás összefüggésbe hozható megbetegedések száma. Ezáltal csökkennek az egészségügyre nehezedő költségterhek. A dohányzás és a passzív dohányzás által okozott megbetegedések ellátására fordított finanszírozás másra fordítható. „
„Az 1. pontban leírtakhoz kapcsolódóan a jobb egészségi állapotot magasabb életszínvonalat és jobb produktivitást jelent, amelynek pozitív hatása van a magyar lakosság gazdasági helyzetére.
Munkavállalók: a jobb egészségi állapot miatt jobb lesz a teljesítőképesség, csökken a hiányzások és a táppénzes napok száma, azaz csökkenthető, elkerülhető a dohányzás és passzív dohányzás által okozott megbetegedésekből származó keresetkiesés.
Munkaadó: kevesebb hiányzás, táppénz, fluktuáció, hibázás, illetve a munkavállalók jobb produktivitása a munkaadó szempontjából előnyt, növekvő termelékenységet jelent.”
„1. Az előterjesztés önmagában az adminisztratív terheket nem növeli. A bejelentési kötelezettséget az Nvtv. és végrehajtási rendelete teremtette meg minimális adminisztratív teherként a piaci szereplők részére oly módon, hogy a bejelentés központi elektronikus rendszerben történik, melynek használata nem igényel ráfordítást a piaci szereplők részéről. „
Akinek eddig voltak kétségei és akár csak egy kicsit is úgy gondolta, hogy a magyar polgárok életminősége és egészsége érdekében cselekszik az EMMI, most bátran kiábrándulhat. Minden oka megvan rá.
Mindeközben Dr. Farsalinos publikálta – saját bevallása szerint – az eddigi legkomolyabb eredményeket felmutató tanulmányát. Az Eurobarometer (2014) adatai segítségével 28 ország 27 460 lakosával vették nagyító alá az e-cigaretta hatásait. Ami kiderült:
– 6 millió leszokott vele, 9 milliónak segített csökkenteni a dohányfogyasztást (EMMI: nem segít a leszokásban)
– 48.5 millió már kipróbálta az e-cigarettát, 7.5 millió fő használja napi szinten
– 35.1%-nak sikerült leszokni vele, 32.1% csökkentette a dohányfogyasztását (kettős felhasználó)
– 1.3%-uk nemdohányzó, aki használt nikotinos e-cigarettát, ezek közül 0.09% használja rendszeresen (EMMI: kapudrog)
Forrás:
http://www.vg.hu/vallalatok/szolgaltatas/magas-dijakkal-irtanak-ki-az-e-cigit-472740
Most már biztos? Mikortól meddig volt ez a kérdés bizonytalan?