Ecigitesztek köd előttem, köd utánam
Múlt év novemberében már volt egy csörtém a Fogger előző szériájával, most megint felbukkant az életemben, és kísértett, mint egy szellem. Azt az értékelést IDE KATTINTVA vissza tudod olvasni/nézni.
Technikai paraméterek:
- 22*50mm ( menet és drip tip nélkül )
- 87g
- üveg palást
Nos, hogy jobb lett-e, vagy rosszabb:mindenki döntse el maga. 🙂 Most kemény voltam, mint a kád széle, és azokkal az alapanyagokkal dolgoztam, ami a készletben volt. A videó előtt jó pár konfigot kipróbáltam, de itt nekem sem a vatta, sem a cellucotton nem jött be igazán, így maradtam az üvegszálnál. Alapos ember révén jól kimostam a cuccot. Először alkoholban, majd forró vízben.
Csak idézni tudom magam az előző írásból
A drip semmit nem változott, itt is felfedeztem némi lötyögést. A palást, báziselem kívülről majdnem ugyanaz, mint az előző szériák. Annyi a különbség, hogy az állítható pozitív érintkező rézből van, ami a vezetés szempontjából mindenképp jó dolog, illetve itt alulról tölthetjük, mint egy Kayfun Lite Plus-t. Csavar kiteker, töltőtű betol, lével feltölt, csavar vissza ( o gyűrűre vigyázni!), és kész. No de míg idáig eljut az ember! Addig észreveszi azt is, hogy ez bizony nem 1, hanem két megtermett levegőlyukkal rendelkezik, úgyhogy a kazánunk dual coillal fog dolgozni.
Beüzemelés
Induljunk az alsó résztől. Miután mindent kiáztattunk/kifőztünk, szépen törölgessünk át mindent. Ha ez megvan, jöhet az építkezés! Az alsó báziselemnél láthatjuk, hogy 2 bekötési pontunk van, ide kell majd bevarázsolni a 4 darab kanthal véget. A videóból látható, hogy nem volt egyszerű. Akkor sem sokkal könnyebb, ha nem kamera alatt kell dolgozni…
Első körben fogtam a csomagban mellékelt üvegszálat, és a közepén keresztülszúrtam egy gombostűt. Így kicsit vastagabb lett az átmérője, és így tekertem meg (a tekerés végeztével értelemszerűen kihúztam). Kétszer, mivel mindkét oldalon lesz egy tekerésünk. Ha ezzel végeztünk, kössük be a 2 oszlophoz a 4 lábat. Ahogy tudjuk. 2 kézzel, 3 kézzel, 4 kézzel, szomszédot áthívva, feleséget magunk mellé állítva. Először finoman húzzuk meg a csavart, úgyis el fog mászni a tekerés, amit meg kell majd igazgatni. Ha a megfelelő pozícióban van, húzzuk meg a csavarokat, és finoman igazgassuk el az ellenálláshuzalt. Legyen a levegőlyuk felett, és mindkettő ugyanolyan pozícióban. Mivel üvegszálra tekertünk, ezért ellenőrzésképp nyugodtan ráizzíthatunk “szárazon”, ellenőrizve, hogy a két tekerés kb ugyanolyan intenzitással, és sebességgel izzik-e fel. A tekerések egymástól való távolságával még tudunk állítani, nem kell megijedni, ha valamelyik kicsit lassabban/gyorsabban izzik fel. Az előbb nehézkes volt bekötni a lábakat? Jön a második etap, a báziselem hornyaiba tömködjük bele az üvegszálat ( a csomagban 2mm átmérőjű volt ahogy néztem), és ezzel egy időben a kazánpalástot tekerjük a báziselemre. Figyeljünk arra, hogy ne csípjük be a menetek közé az üvegszálat!
Néhány szét/összeszerelés után azt mondom úgy a legegyszerűbb, ha az üvegszálakat nagyjából a helyükre illesztjük megnedvesítve, és rákapatjuk a menetre a kazánpalástot. Ha ezzel megvagyunk, szépen lassan tekerve, közben körbe-körbe haladva egy vékony csipesszel igazgassuk folyamatosan a nedves üvegszálat, végig a horonyban tartva. A végén meghúzzuk, és ezzel kész is vagyunk. Ha próbát akarunk, cseppentsünk a még nyitott kazánban a tekerésekre 1-2 csepp folyadékot, majd tegyük rá a kéményt. Ha ezt is jól meghúztuk, jöhet az üveg palást, majd a fém záróelem. Már csak ki kell csavarnunk a báziselem alján található töltőnyílást, és azon keresztül megtölteni liquiddel. Ha ez is kész, mehet vissza a csavar o gyűrűstől, majd talpára állítjuk, és kész is vagyunk. Ha nem nedvesítettük volna meg a tekerésünk összeszerelés közben, most várnunk kellene, hogy eljusson a tekerésig a folyadék, de mi ezt megkerülve menet közben már megáztattuk az üvegszálat, így csak rá kell tekernünk a modunkra, beállítani a számunkra kellemes feszültséget/teljesítményt, és a levegőállító gyűrűvel beállítani a komfortos szíváserősséget, majd pöfékelni!
Annyit el kell mondani azért a készülék védelmében, hogy a gőze bitang, íze is tetszetős, de én bármit csinálok ezzel a Fogger sorozattal, a fémes ízt nem tudom egyszerűen kimosni, kell 2-3 tanknyi liquid, hogy átpucoljuk a rendszert. Az előző példányhoz képest ami nálam járt, mindenképp pozitívum, hogy nem kell már o gyűrűkkel szenvedni beüzemelés közben. A régi a Taifunra akart hajazni, a mostani a Kayfunra. Jobban tették, ezt egyszerűbb koppintani úgy néz ki. A videóban bár elmondtam, hogy single módban is lehet használni, azért az nem csak annyi, hogy nem kötöm be az egyik ágat, és eltömöm a levegőlyukat, hisz a 2 horony attól még ottmarad, ami engedi ám a folyadékot a kazántérbe ha nincs eltömve… Szóval inkább mondanám fix dual coil setupnak, mintsem állítható single/dual coilnak.
Gőze bitang jó, íze gyengébb, de még a jó felé hajlik, TH-ra érdemes figyelni, ne a megszokott erősséget öntsük bele, valószínűleg sok lenne!
- dual coil, hatalmas gőzképzés
- üveg tankpalást
- a levegőellátás állítógyűrűje könnyen elállítódik
- nehezen szerelhető
- beállítása pepecselős, nem kezdőnek való
- a drip lötyög
Értékelés
Kidolgozás
Szerelhetőség
Íz
Gőz
TH
Ár/érték arány
HALADÓKNAK
Duál tankkazán, most épp a Kayfunt koppintva
Jó lett a teszt! Mindennel egyetértek amiket mondtál, annyi kivétellel, hogy én szeretem. Hozzá kell tennem, hogy összehasonlítási alapom nincsen!
Egy hónappal ezelőtt gondoltam váltok EGO-ról mechanikus modra + megtanulok tekerni. Megtetszett ez a Fogger, és az áruház weblapján is sokan dicsérték, ezért megvettem. Kb 10-15 próbálkozás (tekerés) után végre múlt héten sikerült olyan tekerést beleraknom, aminek a füstje, és a TH-ja is tetszik, az íze pedig elfogadható. Lehet, hogy valamilyen egyszerűbb kazánnal kellett volna próbálkoznom először, de rengeteget tanultam az RBA világról közben (anyáztam is sokat). Szóval kezdőknek, (mint én) nem ajánlom!
Charlieval már váltottunk néhány szót, ott leirtam, hogy én hogy szoktam bekotni ezt a kis eszközt. Leirom ide is, hátha valakinek segítséget nyújthat.
Szóval, en spec 2mm-es műszerész csavarhuzora szoktam tekerni, ez persze opcionalis, mindenki olyat hasznal amilyet szeretne. A lenyeg, hogy kell belőle kettő darab. Elkeszitem a tekereseket, a “tusko” (nézzétek el nekem, nem jut eszembe a pontos neve :D) miatt ellentetesen – ügyelve arra is, hogy nagyjabol 3-5cm es labak maradjanak – igy majd közelebb tudom helyezni a levegolyukakhoz oket. A tekerest szorosan a tuskohoz fogom, majd a csavarokra belulrol indulva kanyaritok egyet a huzallal. A csavarhuzot kiveszem, hogy ne zavarjon, majd ugyan igy jarok el a masik oldalon is. Amikor ez kesz, akkor csavarhuzot visszahelyezem ovatosan az előző tekeresbe (nyilvan a masikbol mar ki sem huzom…). Betolom egeszen addig, mig a csavarhuzo kis nyele megakad a kazanpalastnak kialakitott menetnel, igy a masik oldalon kenyelmes hosszban tul log. Mivel a huzalt hosszabbra hagytam, ezert a tolem tavolabbit a mutato ujjammal hozzafogom az egyik csavarhuzohoz, a kozepsovel pedig ellentartok neki. A masik oldalon ugyan igy csinalom (hüvelyk es kis ujj, vagy gyurus, amelyik kenyelmesebb :P). Ugyelve arra, hogy lehetoleg semmi ne mozduljon elj ovatosan meghuzom a csavarokat. Majd csak lenyesem a huzalbol a felesleges reszt. Aztan innentol mar mindenki tudja.
Jomagam nem szoktam uvegszalazni, nekem a foggernal nem sikerult megcsinalni. Rayonnal szoktam, egy keveset mindig levezetek a nutokba, de elotte egy kicsit megnyesem vegeit, mert nem kell bele az osszes. Amikor ezt nem csinaltam meg, akkor mindig egetett egy ido utan, nem tudok masra gondolni, hogy a sok vattat a nutban a kazanpalast elszoritotta igy nem volt megfelelo a lotyi ellatas. Boven eleg neki egy hangyap*csnyi. Iz, th, gőz tokeletes vele.
Meg annyira hivnam fel a figyelmet, amit Charlie is megjegyzett nekem, hogy erdemes nr labbal csinalni. 🙂 (Igy is megcsinaltam, valoban! 🙂 )