Ecigitesztek köd előttem, köd utánam
Az elektromos készülékek műszaki biztonsága az a téma, amivel talán a legegyszerűbb boldogulni. Feltételezem, hogy nem a Dohányzás Fókuszpont fő szakterülete a lítium akkumulátorok töltési karakterisztikájának ismerete, de ez legyen a legkisebb probléma, mert villamosmérnökből van az országban pár és alant le fogom írni én is, minek kellene megfelelni.
Az ÁNTSZ-hez címzett közérdekű adatigénylésre a Villanypára Egyesület szóvivője roppant érdekes választ kapott. A tisztifőorvos asszony a szóvivő kolléga pénzügyi érdekeltségeit valamint szakirányú végzettségét firtatta.
Megnyugtatom a tisztelt olvasókat, hogy az alábbiakat úgy vetem “papírra”, hogy van szakirányú végzettségem és nem félek használni az ismereteimet. Ami a pénzügyi érdekeltségeimet illeti, igen komoly barter üzleteim származnának abból, ha otthon nem lehetne tisztességes készüléket kapni és mezei postacsomagban küldözgetném haza Nagy-Britanniából a Magyarországon betiltott eszközöket, ergo jelen irományommal, sőt, az egész honlappal a pénzügyi érdekeim ellen dolgozom.
Az elején le kell szögezni, hogy az elektromos cigaretta műszaki cikk, az értékesítéséhez és az ügyfélszolgálati háttér biztosításához sokkal kiterjedtebb termékismeret szükségeltetik, mint azt gondolnánk! Az e-cigaretta üzemeltetése ugyanis nem merül ki a “szopóka” eltávolításában és a folyadék betöltésében!
Az elektromos cigaretta készülékek szinte kivétel nélkül lítium-ion akkumulátorokkal üzemelnek. Ezek az akkumulátorok roppant érzékenyek:
- a túltöltésre
- a fizikai sérülésre
- a túlterhelésre
- az intenzív, sugárzó hőre
Szinte minden ilyen faktor, ahogy a mobiltelefonok, tabletek, GPS navigációs készülékek, egyéb szórakoztató elektronikai eszközök és hordozható számítógépek esetében, úgy itt is kiküszöbölhető.
A legtöbb műszaki eredetű balesetet a lítium akkumulátor okozza. A kigyulladó, felrobbanó akkumulátorok a fent felsorolt műszaki cikkek esetén sem ritkák, az Egyesült államokban 2004-ben és 2005-ben 40 esetet jelentettek, további 83 égési sérülés is előfordult.
Az elektromos cigaretták a forgalomban levő készülékek számához viszonyítva valamivel rosszabb statisztikát mutatnak, ám ennek oka van. A legtöbb készülék, ami veszélyes lehet olyan gyártótól vagy kereskedőtől származik, akik nem a szaküzleti értékesítés hívei. Az olcsó, “spórolósan” kivitelezett készülékek töltőelektronikája ugyanis nem tartalmaz védelmi áramköröket, így az akkumulátor túltöltődhet, ami hőfejlődéssel és robbanással járhat.
A fenti képeken látható töltőelektronikák a legelterjedtebb Ego készülékek tartozékai. Ideális esetben (lásd a jobb szélső képet) rendelkeznek védelmi áramkörrel, ami tulajdonképpen egy töltésvezérlő integrált áramkör. Ha az akkumulátor elérte a teljes töltöttséget, a vezérlő megszakítja a töltést, ezzel a túltöltés ellen véd, emellett a töltőáramot is a kívánatos értéken tartja, ami szintén az akkumulátor túlmelegedéséből adódó veszélyhelyzetet előzi meg.
A szakboltokban kapható készülékek esetén az akkumulátor töltő adapterekkel nincs is gond, Magyarországon nem is történt még ilyen jellegű baleset, mert jóval kevesebb helyen lehet beszerezni. Az Egyesült Királyságban több ilyen incidens is előfordult, hiszen itt a piac abszolút nincs szabályozva, igen gyakori, hogy újságárusoknál, benzinkúton, piacok környékén vagy magánhirdetésekben a bolti ár feléért-harmadáért lehet új kezdőkészletet vásárolni. A bal oldali és a középső fotón látható töltőadapterek pontosan ilyen forrásból származnak.
A cserélhető akkumulátoros készülékek esetén kicsit árnyaltabb a kép, ott a megfelelő töltőberendezés, de még inkább a megfelelő akkumulátor a legfontosabb a biztonságos használathoz. Rengeteg azonos típusú, de más rendeltetésű akkumulátor létezik a piacon. Avatatlan szem számára a zseblámpához gyártott akkumulátorok és a nagy áramtűrésű, e-cigarettában történő használatra is alkalmas akkumulátor cellák kompatibilisnek is tűnhetnek, de sajnos nem azok! Ez az elmúlt évben többször is bebizonyosodott, pl. márciusban Santa Anában, augusztusban a michigani Wyandotte városában, szeptemberben Georgia-ban, pár héttel cikkünk írása előtt pedig Floridában. A fent említett esetek többségében a megfelelő tájékoztatás és termékismeret hiánya mind a kereskedő, mind a felhasználó részéről hozzájárult a tragikus végeredményhez.
A készülékek műszaki biztonságára a szakboltok igyekeznek odafigyelni (a fent látható töltőkön kívül magyarországi életem során is több készüléket és akkumulátort vizsgáltam meg kereskedők kérésére), ezért sem lenne jó ötlet képzetlen, a témában járatlan személyek kezébe adni az elektromos cigaretták piacát.
A RAPEX mellékletébe nem mennék bele túl mélyen, zömében 2011-2012-es bejegyzéseket tartalmaz, ez azonban egyáltalán nem indokolja a dohánybolti forgalmazást. A liquidek esetén a nikotin megváltozott CLP besorolása miatt a csomagolásban talált hibák egy része már rég nem érvényes.
Az elektromos cigarettákban használatos utántöltő folyadék kérdése a DF anyagában is megjelenik. Megemlítésre kerül az a New York állambéli egyéves kisfiú, aki nikotinmérgezésben hunyt el tavaly december 9-én. A Fókuszpont sajnos rest volt kellőképpen utánanézni az esetnek, úgyhogy összefoglalnám a történteket.
A gyermekre az anyja, Brenda és egy barátjuk, John “vigyázott” (az idézőjelet tessék NAGYON komolyan venni), míg a gyermek biológiai édesanyja a karácsonyi vásárlást próbálta lerendezni. Brenda testvére Belinda épp aznap költözött be hozzájuk és nagy volt a rendetlenség. Belinda nem tudta, hogy a gyermek is a lakásban van és egy alacsony dohányzóasztalon felejtette a nyitott, KUPAK NÉLKÜLI 100 mg-os nikotin koncentrátumát. Brenda és John épp az egyik költözéshez használt dobozban kutattak egy Spongyabob DVD és egy távirányító után, miközben a gyermekre nem vigyázott senki. Mire odanéztek, a gyerek kezében volt a palack… Ami ezek után történt, azt mindenki el tudja képzelni.
A család pereli a gyártót, mert állítólag a kupakon nem volt gyermekzár – bár érdekes módon a szóban forgó kupak sosem került elő. Az eset azonban tisztán a felelőtlenségről szól.
Ugyanúgy, mint az az izraeli eset, ahogy egy hasonló korú, felügyelet nélkül hagyott gyermek itta meg nagyapja utántöltő folyadékát. Egy újabb történet a felelőtlenségről.
És még egy… Meg még egy… Itt egy másik… És egy negyedik is… Nem sorolom.
A hazai piacon igen komolyan kell kutatnia az embernek, ha olyan palackot szeretne találni, amin NINCS gyermekzár és ez egyre inkább jellemző a teljes világpiacra. Nem mellesleg fontos figyelembe venni azt is, hogy a téves 40 mg-os halálos dózist feltételezve vonta le a DF és az ÁNTSZ a következtetéseit, amiről már tudjuk, hogy nem állja meg a helyét – lásd a brit Közegészségügyi Hivatal tanulmányának 63. oldalát (6.5–13 mg/kg, Mayer, 2013).
Van, ahol törvény szabályozza, hogy csak gyermekzáras palackban árulható e-liquid. Ennyire nehéz lenne otthon ezt a trafikrendszeren kívül megoldani?
A DF anyagában ez is szerepel:
Az American Association of Poison Control Centers jelentése alapján az USA-ban 2014-ben 3 783 elektronikus cigaretta használatával és nikotinos folyadékkal összefüggő mérgezést jelentettek. 2015. szeptember 30-ig 2 452 hasonló eset történt. A jelentés szerint 2015-ben havonta több mint 200 esetet regisztráltak.
A baj csak az, hogy ezek nem szó szerinti mérgezések. Ezek a számok minden egyes bejelentést magukba foglalnak, az enyhe fejfájásra, száraz torokra panaszkodó frissen átszokottaktól kezdve a bőrre cseppent e-liquid miatt aggódó felhasználóig. Egy átlagos e-cigaretta szaküzlet havonta 100-300 új kezdőt szolgál ki. Ha egy 320 milliós lélekszámú országban havi 200 eset érkezik az egyáltalán nem annyira riasztó adat, mint ahogy a DF sugallja!
5 év és az alatti gyermekekkel kapcsolatos esetek külön ki vannak emelve az oldalon: Október 31-ig 2689 hívás érkezett e-cigaretta és e-liquid kapcsán, 14 919 kézfertőtlenítő gélek, 29 080 ópiát tartalmú fájdalomcsillapítók, valamint 10 497 esetben hívták a központot mosószerek miatt.
Vegyük észre az arányokat, főképp az ópiumszármazékok relációjában. Vajon rendelkeznek-e tízszer annyian ópiumszármazékból készített gyógyszerrel, mint e-cigarettával? Kétlem.
Ezt támasztja alá a brit Közegészségügyi Hivatal átfogó tanulmányának 81-83. oldala is.
Apropó. Mondtam már, hogy naponta 44 amerikai hal bele az ópiát alapú gyógyszerének túladagolásába?
Végezetül az e-cigaretta leszokásban nyújtott szerepét próbálja meg a DF dokumentuma kétségbe vonni. Azzal kezdik, hogy:
Az e-cigaretta mellett érvelők gyakran hangoztatják, hogy az eszköz segít a leszokásban. Erre azonban semmilyen tudományos tapasztalati alapon nyugvó bizonyíték nincs.
Ki kell ábrándítanom a tisztelt szerzőket: van.
Érdekes módon a 33. hivatkozási számú tanulmány is pontosan azt mondja ki, hogy bár az e-cigaretta nem hetek alatt szünteti meg a nikotinfüggőséget, igenis hosszú távú megoldás. Sőt, az is kiderül belőle, hogy a használók 64.9 százaléka folyamatosan csökkenti a nikotinszintjét is. A résztvevők 42 százaléka már egy hónap után nem is gyújtott rá.
Ugyanez látható Dr. Zentai tanulmányából, amiben 800 hazai e-cigaretta használót kérdezett meg.
Belátható, hogy a cigarettától viszonylag hamar megszabadul a felhasználó, a nikotint pedig lassan csökkenti.
Egy másik vizsgálat során 48 leszokni nem szándékozó dohányosból három csoportot alkottak, két e-cigarettás és egy kontroll csoportot. Két csoportot megkértek, hogy két különböző típusú e-cigarettát használjanak 18 mg / ml koncentrációjú folyadékkal. Biológiai vizsgálatokkal mérték a kotinint a nyálukban, illetve a kilélegzett CO szintjüket, emellett az elvonási tüneteket és a lelkiállapotukat is vizsgálták. Az eredmények magukért beszélnek: az e-cigaretta ugyanúgy csillapította az elvonási tüneteket, mint a dohányos kontroll csoport esetén a rágyújtás.
2 hónappal később 34%-os leszokási arány volt tapasztalható, azaz az e-cigarettás csoportok összlétszámának harmada már nem gyújtott rá. Ugyanekkor a kontroll csoport tagjai, akik eddig dohányoztak és értelemszerűen 0%-os volt a leszokási arány, szintén kaptak e-cigarettákat, amivel az 5. hónap végére ők is 38%-os leszokási arányt tudtak felmutatni.
Prof. Christopher Bullen kísérlete is alátámasztja a fenti három vizsgálatot, ahogy Michael Siegel online felmérése is, a CDC friss felméréséből szintén egyértelműen levonható ez következtetés, illetve a 12 hónapos ECLAT is megerősíti azt, amit mi, e-cigaretta használók a bőrünkön tapasztaltunk meg. Nem is beszélve arról az átfogó elemzésről, amit szinte bármelyik pont esetén elő lehetne rántani, a Public Health England 185 tanulmányt összegző dokumentumát.
Sorozatunk végére értünk, reméljük, most már leesett, miért nevezzük a dokumentum szerzőit és támogatóit az egészségügy ludditáinak. Hamarosan jelentkezem még egy rövid összefoglalóval is.
Addig lehet emésztgetni az eddig elhangzottakat.
