Ecigitesztek köd előttem, köd utánam
„Mi van az e-liquidben?”
„Biztonságos?”
„Dehát fagyálló van benne!”
„Azt hallottam, károsabb, mint a rendes cigaretta!”
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket és állításokat gyakran hallhatunk, úgyhogy tegyük tisztába a dolgokat. Fontosnak érzem ellenpontozni a hibásan kialakult képet, amiben az igencsak informálatlan sajtó és a féltudású embertársaink oly rendíthetetlenül hisznek. Lássuk a tényeket!
Kezdjük azzal, hogy az elektromos inhalátorok és az e-liquid még viszonylag új dolgok, nem áll rendelkezésre hosszú távú vizsgálati eredmény a használatukkal kapcsolatban.
Vannak azonban rövidebb távú tanulmányok, illetve végeztek olyan méréseket, amik a passzív gőzölést vizsgálták – mindkét témában olyan eredményeket mutatnak a kísérletek, ami vagy nulla, vagy elenyésző kockázati tényezőkre engednek következtetni.
Az e-liquid több néven ismeretes, mint pl. e-juice, liquid, egyesek csak simán levesnek vagy lötyinek hívják. Bármi is legyen a becenév, az összetétele minden esetben az alábbi négy anyagot igényli: propilénglikol (PG), glycerol (VG), ízesítőanyag (természetes vagy mesterséges) és nikotin (ami ugye opcionális).
Ez a folyadék kerül felhevítésre és elpárologtatásra az elektromos inhalátorok porlasztójában, ahol is egy apró fűtőszál a vele érintkező folyadékot forráspont fölé hevíti és a porlasztón átszívott levegő apró, mikroszkopikus cseppekre bontja. Így jön létre a gőz, a pára, amit belélegzünk.
Növényi glicerin (VG)
Glicerin, Glycerol, 1,2,3-propántriol, vagy röviden csak VG. Szerves vegyület, cukoralkohol. Nem mérgező, szagtalan, színtelen, édes ízű sűrű folyadék. Vízmegkötő hatása miatt a kozmetikában és a gyógyászatban igen széles körben alkalmazott, a borászat és az élelmiszeripar egyéb területein édesítő, sűrítő anyag szerepét tölti be. Oldószerként is alkalmazzák, sőt, fagyasztott vérkészítmények fontos adalékanyaga.
Napjainkban leginkább a biodízel gyártás mellékterméke (tehát zömében kukoricából készül!). Az e-liquid gyártásához gyógyszerkönyvi minőségű (USP/BP/Ph. EUR) glycerolt használnak fel, mivel igen nagy tisztaságúnak kell lennie a belélegzés ténye miatt.
Minél magasabb az aránya, a kifújt gőz annál sűrűbb és töményebb, ugyanakkor az ízeket jelentősen tompítja, fátyolossá teszik.
Ezért van szükség a másik fő alkotóelemre, a PG-re.
Propilén-glikol (PG)
A propilén-glikol, alias PG az e-liquid másik fontos összetevője. A glicerin sűrűségét és felületi feszültségét csökkentendő, valamint az íz és torokhatás fokozása érdekében szükséges a használata. Jobb oldószer, mint a glicerin, a felületi feszültsége jóval alacsonyabb és a használatával az e-liquid sűrűsége konzisztenssé tehető, hideg és meleg körülmények között egyaránt jól szállíthatóvá válik a porlasztókban használatos vivőközegekben.
A gyógyszeriparban igen széles körben alkalmazott, asztma-inhalátorokban oldószerként, fogkrémekben, köhögéscsillapító szirupokban, használják továbbá kórházakban levegő fertőtlenítésére is csíraölő hatása miatt, élelmiszer és kozmetikai cikkek előállításához hasonlóképp.
A PG csak igen nagy mennyiségben mérgező, nem rákkeltő, de igenis fagyálló!
Emiatt gyakran tévesztik össze az etilén-glikollal, ami viszont mérgező és több olyan eset fordult már elő, hogy fagyállóval követtek el öngyilkosságot. Éppen emiatt hódított teret a hideg környezetben hasonló fizikai tulajdonságokat mutató, ám közel sem annyira mérgező propilén-glikol a fagyálló hűtőfolyadékok gyártásánál. Vízzel 60-40 arányban keverve ugyanis -45 C fokig fagyálló. Aki tehát azzal támad, hogy fagyállót tartalmaz, igaza van! Csak rosszul közelíti a kérdést.
Természetes és mesterséges ízesítőanyagok
Az ízesítés természetesen koncentrátumokkal történik, akárcsak az élelmiszeriparban. Három fő aromafajtát kell megkülönböztetnünk: a természetes aromát, a mesterséges aromát, valamint a kettő keverékét felölelő kombinált aromákat.
A természetes ízesítőanyagokat a természetből vonják ki különféle kémiai vagy fizikai folyamatok révén, majd tisztítják és koncentrálják. Ez adja a természeteshez a legközelebbi ízt, de csak elméletben ideális. Az organikus koncentrátumok esetén az ízesítőanyagot elkülöníteni a természetes forrásból származó járulékos cukroktól, proteinektől és olajoktól kb. a lehetetlennel határos. Ez élelmiszeripari felhasználás esetén annyira nem is lenne nagy gond, azonban az elektromos készülékek működési elve miatt (fűtőszál, belélegzés) nem minden természetes koncetrátum alkalmas ilyen felhasználásra.
A mesterséges ízesítőanyagok olyan molekulák keverékei, amik tetszőleges ízt tudnak utánozni. A készítésüknek az eredeti ízanyaghoz vagy csak kémiai szinten van köze, vagy csak ízhatásában hasonló. Hátrányuk, hogy nem mindig tökéletesen természetazonos az ízük.
Tagadhatatlan előnyük azonban, hogy mivel csak és kizárólag íz és illatanyagokat tartalmaznak, az adott ízű természetes forrásra allergiások is fogyaszthatják, valamint mentesek olyan összetevőktől, amik a fűtőszálon történő használatakor hátrányosak (olajok, cukrok, fehérjék). Magyarul a kazánt sem „koszolják”.
A kettő keveréke értelemszerű, nem igényel komolyabb magyarázatot.
Fontos adalék: az ízesítő anyagok jelentős hányada nincs tesztelve belélegzésre, csak szájon át történő fogyasztásra! Ezen a téren további vizsgálatok szükségesek, illetve igyekezzünk olyan gyártótól e-liquidet vásárolni, aki figyel erre a szempontra is.
Nikotin
A nikotin egy szúrós szagú, mérgező alkaloid. Nagy mennyiségben a dohányban fordul elő, széles körben alkalmazták egykoron rovarok és kártevők irtására. A nikotin a hagyományos dohánytermékekkel kapcsolatos, immáron jól ismert függőséget okozó összetevő.
A legutóbbi kutatások szerint a halálos dózisa 50 mg / testkilogramm, magyarán az 1800-as évek vége óta abban a tévhitben éltünk, hogy ennél cirka százszor mérgezőbb. A Bibra Toxicology vizsgálata alapján azonban egyértelművé vált, hogy még a 24 mg-os, azaz a most kapható legerősebb e-liquid sem mérgezőbb, mint a hagyományos konyhai mosogatószer, így a vele kapcsolatos előírt jelölések (pl. halálfejes piktogram a palackon) teljes mértékben szükségtelenek a hatályos szabályok szerint.
Az e-liquid esetén a nikotin különböző koncentrációkban elérhető és csak opcionális összetevője az e-liquidnek. Az európai kereskedők önkéntes szabványa szerint kapható 24 mg, 18 mg, 12 mg, 6 mg, esetenként 3 mg és 0 mg, azaz nikotinmentes folyadék is. Ez a szám a milliliterenkénti nikotinmennyiséget adja meg.
Mivel a felszívódása a füst szemcséihez képest lényegesen nagyobb cseppekből történik, a gőzzel bevitt nikotin koncetrációja nehezen vethető össze a hagyományos cigaretták dobozán olvasható nikotinmennyiségekkel. Már csak azért is, mert a cigaretták dobozain 1 szálra vonatkozó adatot olvashatunk, a nikotinszintet jelző számérték pedig egy egész ml egységnyit képvisel.
Ilyen alacsony koncentrációkban azonban több előnyös hatása is lehet a nikotinnak. Ellazít, segíti a koncentrációt és a szellemi éberséget.
A Discover Magazine-ban megjelent egy cikk „Nikotin, a csodaszer” címmel, ebből egy rövid szemelvény:
„Ha az elmúlt hat évben megjelent kutatási anyagok, állatokon és embereken végzett kísérletek nyomán komoly klinikai vizsgálatok indulnának, ahol a nikotint önmagában, a dohányfogyasztás egyéb járulékos összetevői nélkül vizsgálnánk, egyáltalán nem lenne meglepő, ha hatékony kezelésnek vagy megelőző erőnek bizonyulna olyan betegségek esetén, mint a Parkinson, Tourette-szindróma, skizofrénia, kognitív képességek csökkenése és hasonló neurológiai elváltozások esetén. Az sem kizárt, hogy olyan mértékben segítheti a koncentrációt és a figyelmet, hogy kognitív funkciókat segítő segédanyagként lehetne alkalmazni. Azt már tudjuk rég, hogy milyen szerepe van a testsúlykontroll esetén és hogy milyen elenyésző kockázattal.”
Ergo a nikotin nem is biztos, hogy olyan hihetetlenül gonosz és halálos ellenség, mint hittük…
Egyéb összetevők
Komoly szakmai viták folynak az „egyéb” összetevők tekintetében. Ide sorolhatjuk a színezékeket, a vitaminokat, a koffeint és a hasonló adalékanyagokat is, amiket egyes gyártók megpróbáltak az e-liquidbe keverni. Azonban ha van rá lehetőség, próbáljuk meg az összetevők számát olyanokra korlátozni, amikre valóban mindenképp szükség van, illetve aminek nyilvánvalóan ismertek az élettani hatásai, jobban mondva bizonyítottan nem károsak.
Az egyik ilyen anyag a diacetil, ami a „popcorn-tüdő” néven elhíresült betegséggel hozható összefüggésbe. Az 50-es években pattogatott kukoricát gyártó üzemekben gyakori volt ez a tünetegyüttes és több vizsgálat is azt feltételezte, hogy a diacetil lehet a dolog mögött.
A diacetil emberi fogyasztásra alkalmas, szájon át legalábbis biztonságos, az emésztőrendszerünk képes feldolgozni. Tartós belélegzés esetén azonban bronchiolitist okozhat, ami egy agresszív alsó-légúti gyulladásos tünetegyüttes, krónikus formájában a tüdőszövet károsodásával jár.
Jellemzően krémes, pudingos jellegű ízeket eredményez.
Acetoinnal és acetil propionillal próbálták többen helyettesíteni a diacetilt, sajnos azonban ezek a vegyületek is könnyen alakulnak át diacetillé hő hatására. Keletkezhetnek emellett butánsavak is, aminek a belégzése szintén nem teljesen kockázatmentes. Több fórumon javasolják, hogy a krémes, pudingos, joghurtos, jégkrémes ízektől tartsuk távol magunkat.
Konklúzió
Ha legközelebb olyat hallasz vagy olvasol valahol, hogy az e-liquid rákot okoz, rosszabb vagy károsabb, mint a cigaretta, vagy netalán a passzív gőzölést érzi valaki veszélyforrásnak, a tények fényében eldöntheted, mennyire szavahihető a forrásod.
A liquidnek négy összetevője van, mind a négy egyenként megfelel az FDA (USA Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hivatal) előírásainak.
Lehet, hogy még nincsenek hosszú távú vizsgálati eredmények a gőzöléssel kapcsolatban, de ex-dohányosok milliói érzik fényévekkel jobban magukat szerte a világon, ami letagadhatatlan tény.
Források:
http://vapeaboutit.com/what-exactly-is-in-e-liquid-what-you-need-to-know/
Ajánlott:
